Az endometriózis egy súlyos nőgyógyászati betegség, ami akkor alakul ki, ha a méhnyálkahártya más szervekre, így a petefészekre, a petevezetékekre és a medencét bélelő szövetekre is átterjed.
Krónikus betegség, ami rendkívül fájdalmas állapotot idézhet elő. A WHO statisztikái szerint a reproduktív korú nők mintegy 10 százalékát érinti, azaz világszerte mintegy 190 millióan szenvedhetnek tőle.
Rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálattal az endometriózis könnyen felismerhető, a korai diagnózis pedig rendkívül fontos ahhoz, hogy a betegség kezelhető, de legalább szinten tartható legyen.
Hogy milyen okai, tünetei és kezelési lehetőségei vannak az endometriózisnak? A Haller Medical nőgyógyászat szakorvosainak segítségével az alábbiakban minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk.
Mi az az endometriózis?
Az endometriózis kialakulásának és jelenségének megértéséhez nagyon fontos megismerni a menstruáció működését.
Amikor a ciklus során bekövetkezik a peteérés, a megvastagodott méhnyálkahártya (vagy más néven endometriális szövet) egyszerűen leválik és kilökődik a szervezetből a hüvelyen keresztül. Ezt tapasztalják meg a hölgyek a havi vérzés során.
Az endometriózis esetén azonban az endometriális szövetek a környező szervekre is átterjedhetnek, így a legtöbbször a petefészekre, a hashártyára és a méhfalra, extrém esetben azonban a kismedencén kívül is megjelenhetnek.
A problémát az okozza, hogy ezek a szövetek a méhen kívül is ugyanúgy viselkednek, azaz minden ciklussal megvastagodnak, de nem tudnak kilökődni a szervezetből, ezért egyre vastagabbá válnak.
Az endometriális szövetek így felgyülemlenek, cisztákat, hegesedést, összenövéseket idéznek elő. Ezt az állapotot és folyamatot nevezzük endometriózisnak.
Mitől alakul ki az endometriózis?
Az endometriózis okát még mindig nem sikerült pontosan feltárnia az orvostudománynak, de az alábbiak bizonyítottan szerepet játszanak a betegség kialakulásában:
Retrográd menstruáció: akkor beszélhetünk róla, ha az endometriális sejteket tartalmazó menstruációs vér a petevezetékeken keresztül vissza tud áramlani a kismedence üregeibe, és ilyenkor ezek a sejtek beágyazódhatnak, sőt növekedésnek indulhatnak.
Celluláris metaplázia: ritka jelenség, de az orvostudomány megfigyelte, hogy bizonyos sejtek képesek átalakulni a szervezeten belül, így előfordulhat, hogy a méhen kívüli sejtekből valamilyen külső hatásra endometriális sejtek lesznek.
Őssejt-hatás: kutatások igazolják, hogy az őssejtek is hatással lehetnek az endometriózis megjelenésére.
Hormonális hatás: a megfigyelések szerint az endometriózis összefügg az ösztrogén szintjével – minél magasabb, annál erőteljesebb a gyulladás –, így a hormonális háttér szintén a kialakulás egyik okának nevezhető.
Az endometriózis kialakulásának kockázati tényezői
A konkrét okok mellett beszélhetünk úgynevezett kockázati tényezőkről vagy rizikófaktorokról is az endometriózis kapcsán, amelyek fennállása szintén elősegítheti a betegséget. Ezek a következők:
gyenge vagy nem megfelelően működő immunrendszer;
egészségtelen, különösen mozgásban szegény életmód;
valamilyen alhasi trauma vagy műtéti behatás;
szinte folyamatos gyulladásos állapotok a szervezetben (főleg nőgyógyászati kórképekhez kapcsolódóan);
folyamatos, kezeletlen stressz.
Milyen tünetei vannak az endometriózisnak?
Az endometriózis tünetei közül a legjellemzőbb a medence területén jelentkező, gyakran kínzó erősségű fájdalom, ami főleg a menstruációs időszakban jelentkezik.
Ezen kívül sokan panaszkodnak a betegség mellett a szexuális együttlétek, illetve a vizelet- és székletürítéskor jelentkező fájdalomra is.
Azért nagyon fontos hangsúlyozni ezt a panaszt, mert a magyar lakosság körében gyakori, hogy ha valami nem fáj vagy nem okoz kellemetlenségeket, akkor azzal nem is fordulnak orvoshoz, márpedig az endometriózis esetében a korai diagnózis rendkívül fontos.
A fájdalom mellett a következő tünetek utalhatnak még endometriózisra:
a menstruáció során jelentkező erős, fájdalmas vérzés;
a ciklus felborulása, gyakori pecsételő vérzés;
gyermekvállalási nehézségek;
állandó puffadás és gyakori hányinger;
fáradtság, kimerültség, koncentrációs zavar;
depresszió és szorongás.
Amivel kapcsolatban még feltétlenül ki kell térnünk az endometriózis tünetei kapcsán, hogy a legtöbb páciensnél a változókor enyhít a panaszokon, de ez nem minden esetben törvényszerű.
Ezen kívül nagyon sokan vannak, akik korai stádiumban egyáltalán nem tapasztalnak tüneteket. Ezért nagyon fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat, ahol a betegség már korai formájában felismerhető.
Ha Ön is az endometriózis tüneteit tapasztalja, a következő linkre kattintva kaphat segítséget: nőgyógyászat Budapest.
Hogyan diagnosztizálható az endometriózis?
Az endometriózis diagnózisához minden esetben több vizsgálatra van szükség. Bár számos olyan eszköz és teszt létezik, amelyek a kórkép felismerését segíthetik, jelenleg azonban egyik sem validált alternatíva, így a szakorvosi vizsgálat elkerülhetetlen.
A diagnózis első lépése az anamnézis. Nagyon fontos, hogy a páciens tabuk nélkül tudja megosztani nőgyógyászával az összes panaszát, akiben ezek alapján már körvonalazódhat az endometriózis gyanúja.
Ezt minden esetben egy fizikai vizsgálat, egy nőgyógyászati szűrés követi, hiszen rendkívül lényeges feltárni a kismedencei szervek állapotát. Ezzel nemcsak más kórképek zárhatók ki, de általában az endometriózis jellegzetességei is láthatóvá válnak.
A feltárás lényeges eleme a képalkotó vizsgálat. A legtöbbször elegendő az ultrahang, de súlyosabb vagy komplexebb esetekben MRI-t írhat elő a szakorvos.
A képalkotó diagnosztikával lehetőség nyílik meghatározni az endometriózis kiterjedését, de még azt is, hogy mely szerveket érint az elváltozás.
A diagnózis megerősítése és a célzott kezelés érdekében gyakran javasolt elvégezni egy szövettani mintavételt is, hiszen ezzel lehet határozottan kijelenteni, hogy az elváltozást valóban ez a jelenség okozta.
Hogyan kezelhető az endometriózis?
A betegség kapcsán a legfontosabb tudnivaló, hogy minél előbb kerül diagnosztizálásra, annál hatékonyabban kezelhető.
A legtöbb esetben a cél a szinten tartás, a terjedés megakadályozása, illetve lelassítása, amivel elkerülhetők a hosszabb távon kialakuló szövődmények.
A kezelés minden esetben páciensre szabottan történik, hiszen nincs két egyforma eset. Fontos tényező ebben a tekintetben a tünetek súlyossága, valamint az is, ha a páciens szeretne gyermeket vállalni.
Bár az endometriózis tüneti kezelésére, lassítására vagy terjedésének megállítására ma már számos készítmény áll az orvosok rendelkezésére, azt tudni kell, hogy jelenleg nincs olyan kezelés, ami végérvényesen gyógyítja ezt a betegséget.
A panaszokat különösen magas hatásfokkal lehet orvosolni nem szteroid gyulladáscsökkentők és ibuprofént, valamint naproxent tartalmazó fájdalomcsillapítók alkalmazásával.
Ezen felül sokat segíthetnek a hormonális készítmények, így a GnRH analógok és a fogamzásgátló készítmények, legyen szó tablettákról, implantátumokról, injekciókról, tapaszokról vagy más egyéb eszközökről.
Műtéti beavatkozásra csak a legsúlyosabb esetekben kerülhet sor, amikor az endometriózis által előidézett szövetvastagodás olyan súlyos, hogy csak az endometriális szövetek eltávolításával érhető el eredmény.
Ehhez a modern orvostudomány már laporaszkópos műtéti technikát alkalmaz, ami lehetővé teszi, hogy minimális bevágásokkal, nagyobb hegek nélkül történjen a beavatkozás.
