Mi a stressz?
A stressz nem más, mint az emberi szervezet reakciója valamilyen, az embert negatívan, kellemetlenül érintő eseményre, történésre. A stressz szót ma már igen nagy általánosságban használjuk, mégis valójában kevesen vannak tisztában vele, pontosan mit is takar.
Stressz tünetei
Stressz hatására a vérben a stresszhormonok szintje megemelkedik. Egy vizsga előtt például a megemelkedett stresszhormonok segítenek a teljesítmény növelésében. Ugyanakkor, ha folyamatos negatív hatások érnek minket, akkor a szervezet úgy érzi, folyamatosan „felkészültnek, ugrásra késznek” kell lennie, ezért a vérben a stresszhormonok szintje nem csökken le a megfelelő szintre és jóval a normál, egészséges szint fölött maradhat. Ennek eredményeképpen a szervezetünk gyakorlatilag folyamatosan túl van terhelve a stressz hatására, mert a megnövekedett stresszhormonok fokozott működésre késztetik a testünket. Ennek tünetei leggyakrabban a nyugtalanság érzése, a gyors szívverés, a nehézlégzés érzése és a gyomorgörcs megjelenése. A közérzetünk sem lesz tökéletes, hosszantartó stressz hatására igen gyakran levertnek és rendkívül fáradékonynak érezhetjük magunkat. A tünetek nem azonnal jelentkeznek, hanem idővel, a stressz okozta túlterheltség hatására.
Fontos megjegyezni, hogy a stressz a nemi vágyat is negatívan befolyásolhatja. A férfiak teljesítőképességét egy jól megválasztott, természetes hatóanyagú potencianövelő tablettával, míg a hölgyek libidóját szintén gondosan összeválogatott alapanyagú libidó növelő tablettával is támogathatjuk.
Alapvetően a szervezetünk jól megbirkózik a stresszel, azonban hosszútávon a folyamatos készenlét igen kellemetlen tüneteket produkál. Azért, hogy a stressz igazán jól kezelhető legyen számunkra, nézzük meg az alábbiakban, pontosan mi okozhat stresszt és hogyan birkózhatunk meg az egyes eseményekkel.
A stressz okozói
A stressz rendkívül különböző élethelyzetekben ütheti fel a fejét, számtalan példa van arra, ahogyan stressz érheti az embert.
Mindennapi negatív hatások
A stressz egyik leggyakoribb és legáltalánosabb kiváltó oka a mindennapi negatív hatás, általában munkahelyi konfliktus vagy magánéleti, párkapcsolati problémák. A munkahelyi konfliktusokkal a legnagyobb probléma, hogy sok esetben egyáltalán nem tudunk hatni a kiváltó okra vagy a kiváltó személyre. Egyre gyakoribb az a szituáció, amikor a főnök vagy főnökség olyan aprólékosan, szinte észrevehetetlen módon érzelmileg függővé teszi az alkalmazottat a munkahelytől, hogy az embernek fel sem tűnik. Ha minden reggel munkába menet gyomorideget érzünk, akkor érdemes elgondolkodni a munkahely váltáson még akkor is, ha pontosan nem tudjuk meghatározni, mi lehet a probléma. A szervezetünk sokkal ügyesebben és gyorsabban reagál az őt ért hatásokra, mintsem azt mi tudatosan „észlelnénk”. A magánéleti konfliktusok ily módon sokban hasonlítanak a munkahelyi konfliktusokhoz. Amennyiben nem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi a gond, csak egyszerűen folyamatos feszültséget érzünk, érdemes elgondolkodni és megkeresni a tényleges problémát, a kiváltó okot. A stresszoldás szempontjából igen lényeges, hogy pontosan meg tudjuk fogalmazni, mi a stressz okozója.
Akut stresszhelyzet
Akut stressz okozója lehet egy vizsga vagy éppen egy állásinterjú is. Talán ezek azok a helyzetek, amikor senkinek sem kell különösebben elgondolkodni, vajon mi lehet a stressz oka. Érdemes megemlíteni, hogy vizsga vagy éppen egy állásinterjú előtt egy kevés stressz kifejezetten jót tesz, mert a megnövekedett stresszhormonok segítenek a legjobb formánkat hozni. Ez a teljesítménykényszer azonban nem szabad, hogy visszájára forduljon. Amennyiben túlzottan „ráparázunk” egy-egy ilyen eseményre, úgy félő, hogy a legjobb formánk helyett a legrosszabbat produkáljuk. Fontos tehát egy vizsga vagy interjú előtt alaposan felkészülni és nem az esélytelenek nyugalmával indulni, hogy a tudatlanság ne okozzon bennünk félelmet. Amennyiben mindent megtettünk annak érdekében, hogy a legjobban szerepelhessünk, ne kezdjük el magunkat a vizsga vagy az interjú előtt stresszelni. Mantrázzuk magunkban a következőt: „Tökéletesen felkészültem és tudom, hogy minden a lehető legjobban fog alakulni.” Ezzel a mantrával kellőképpen meg tudjuk magunkat nyugtatni és valóban csak olyan mértékű stresszhormon fog bennünk dolgozni, amennyi segít a legjobb eredmény elérésében.
Önbizalom hiánya, megfelelési kényszer okozta stressz
Manapság meglepően gyakori probléma az önbizalomhiány, amely sok esetben igen erős megfelelési kényszerrel párosul. Amennyiben folyamatosan úgy érezzük, hogy valamihez vagy valakihez kevesek vagyunk, és nem vagyunk képesek „megfelelő” teljesítményt nyújtani, úgy folyamatos feszültséget fogunk érezni, ami hozzájárul ahhoz, hogy csökkent teljesítményt produkáljunk. Először is tisztáznunk kell, hogy olyan, mint „megfelelő” teljesítmény nem létezik. Mindenki jó valamiben, de nem mindenki ugyanabban jó. Az önbizalom fejlesztése hosszútávon alapvetően szükséges ahhoz, hogy az ilyen okból fakadó stressz és a vele járó feszültség, szorongás eredményesen legyőzhető legyen.
Traumák
A legnagyobb trauma egy ember életében, ami igen komoly stressz okozója, az valamely szerettünk elvesztése. A gyász mindig mély fájdalommal jár és borzasztóan nehéz megbirkózni a tudattal, hogy a szeretett személy már nincs köztünk. Ugyanakkor, bármily fájdalmas is, tény, hogy szerettünk halálával szembe kell néznünk. Amennyiben megpróbáljuk elfojtani az érzelmeinket és erős, megingathatatlan ember képét igyekszünk lefesteni még magunk előtt is, úgy a fel nem dolgozott érzelmek, a meg nem élt gyász később még komolyabb stresszhatásként köszön vissza, sok esetben pánikbetegséget, depressziót okozva. Így tehát trauma esetén, ha úgy érezzük, nem tudunk vele igazán megbirkózni, érdemes szakembert felkeresni, mert az ő tapasztalatai és tanácsai átsegíthetnek minket ezen a rendkívül nehéz időszakon.
Hosszantartó betegség
A hosszantartó betegséggel sok esetben nagyon nehéz megbarátkozni és elfogadni azt. A stressz okozója ez esetben értelemszerűen egy már régóta fennálló állapot. Azonban soha nem késő megpróbálni elengedni a betegség okozta feszült állapotot. Az elengedéshez elsősorban azzal a ténnyel kell tudni szembenézni, hogy a betegség alakulása nem tőlünk függ és bármennyire is szeretnénk változtatni rajta, nem tudunk. A határainkat a betegség korlátozza ugyan, de azt mi döntjük el, hogy a korlátokat mennyire szoríthatnak le minket. Meg kell tanulnunk olyan dolgokban örömet keresni, amelyeket addig nem feltétlenül tartottunk fontosnak vagy egyszerűen csak eszünkbe sem jutott figyelni rá. Ez esetben is érdemes lehet szakember segítségét kérni, hogy segítségével könnyebben formálhassuk a szemléletmódunkat és hozzásegítsük magunkat a kellemes, pozitív élmények megéléséhez.
Monotonitás, célok hiánya
Előfordul, hogy úgy érezzük, az életünk megrekedt, nem haladunk a céljaink felé, netalántán már a céljainkat is szem elől tévesztettük. Ez egy igen kimerítő, fárasztó állapotot teremthet, mert minél többet rágódunk a monoton életünkön, annál inkább belefásulunk a helyzetbe. A monotonitást meg kell törnünk, változtatni kell a szemléletmódunkon és törekednünk kell új célok felállítására.
Átmeneti és tartós stressz
Különbséget kell tennünk átmeneti és tartós stressz között. Ahogyan a neve is elárulja, a két különböző típusú stressz közötti különbség alapvetően a tartóssága, ezt pedig főként a kiváltó ok(ok) illetve az ember személyiségtípusa határozza meg. A korábban már említett vizsgadrukk vagy egy állásinterjú értelemszerűen nem fog számunkra tartós stresszt okozni, azonban egy folyamatos negatív hatás annál inkább – például a munkahelyen a folyton bennünket piszkáló főnök vagy éppen munkatárs jelenléte. A tartós stressz gyakran okoz álmatlanságot, pánikbetegséget, de kirívó esetekben akár depressziót vagy alkoholizmust is. Hogyan előzhetjük meg ezek kialakulását?
Stressz kezelése
Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy a stressz kialakulásában – és kezelésében – nem csupán a kiváltó esemény vagy események jelentősége mérvadó, hanem az adott ember személyisége is. Vannak, akik jóval könnyebben élik meg a stressz okozta helyzetet, viszont ez alapvetően nem biztos, hogy minden esetben szerencsés dolog. Azok, akik a stresszt látszólag „jól” kezelik, elképzelhető, hogy később valamilyen visszamaradt, elfojtott negatív hatás nehezen elviselhető tüneteket produkál. Például: ha valaki folyamatosan igyekszik a stressz okozta feszültséget elfojtani és figyelmen kívül hagyni, úgy nagy valószínűséggel ez a későbbiekben pánikrohamok formájában újra és újra visszatér egészen addig, amíg az illető szembe nem néz az adott problémával, és meg nem oldja, vagy éppen fel nem dolgozza azt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a stresszre minden esetben „kötelezően” extrém tünetekkel kell reagálni. Azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy a reakciók – tünetek – elfojtása mindig megbosszulja magát a későbbiekben.
Ahhoz, hogy a stresszoldás eredményes legyen, tisztában kell lennünk a stressz kiváltó okával vagy okaival. A legtöbb esetben nyilvánvaló számunka, hogy mi váltja ki a stresszt, de amennyiben nem tudjuk pontosan megfogalmazni akkor se csüggedjünk! Szánjunk magunkra egy kis időt és teremtsünk legalább egy szabad délutánt. Ha van rá lehetőségünk, vegyünk ki legalább egy nap szabadságot, vonuljunk el otthonról, lehetőség szerint valamilyen természetközeli helyre és üljünk le, próbáljunk meg egy kicsit „elbeszélgetni” magunkkal. Soha ne féljünk csak azért feltenni a kérdéseket magunknak, mert valójában nem szeretnénk tudni a választ!
Ha rájövünk, hogy mi a stressz kiváltó oka, elsősorban próbáljuk azt megszüntetni. Munkahelyi stressz esetén először próbáljunk elbeszélgetni el az adott kollégával vagy főnökkel a problémáról. Amennyiben ennek sok értelmét nem látjuk, kezdjünk el mihamarabb új munkahelyet, új lehetőségeket keresni. A legnehezebb talán az emberek számára a párkapcsolati vagy családi konfliktusokkal való szembenézés. Ahhoz, hogy akár a hosszantartó stresszt, akár az akut stresszt legyőzhessük, először is fel kell állítanunk a határainkat. Tudnunk kell, hogy mi vagyunk olyan fontosak, mint bármely másik ember, ezért nekünk is kijár a nyugodt élet. Párkapcsolati gondok esetén érdemes először beszélgetést kezdeményezni a párunkkal az adott problémáról, de ha ez eredménytelen, úgy tegyük fel magunknak azt a kérdést: „valóban ő a megfelelő társ számomra?”. A családi konfliktusokkal már kicsit más a helyzet, hiszen a családját az ember alapvetően nem maga választja. A családi konfliktusok okozta stressz megoldásának kulcsa szintén a határok megszabásában és betartatásában rejlik. Mérjük fel, mi az, amit még úgy érzünk, elviselünk a körülöttünk élőktől és mi az, ami már bánt vagy rosszul esik. Amennyiben egy – akár igen hosszadalmas – beszélgetés során ezt nem sikerül a tudtukra adunk, úgy bármennyire is nehéznek tűnik, tartsunk tőlük néhány lépés távolságot.
A monotonitás okozta stressz legjobb gyógymódja az, ha olyan új dolgokat keresünk, amelyekben örömünket lelhetjük. Kicsit szakadjunk el a megszokottságtól és próbáljunk ki új hobbit, járjunk el új helyekre, ismerkedjünk új emberekkel. Ha úgy érezzük, szem elől tévesztettük a céljainkat, akkor feltétlenül igyekezzünk megfogalmazni, mi lehetett a gond, valóban azok voltak-e a céljaink és tűzzünk ki új, reálisan elérhető célokat magunk elé. Adjunk értelmet a mindennapjainknak, és minden nap tegyünk valamit azért, hogy feltöltődjünk energiával; legyen szó egy kis sétáról a természetben vagy a parkban, vagy éppen egy pár oldal elolvasásáról a kedvenc könyvünkben, a lényeg, hogy kirángassuk magunkat a kedvtelenségből.
Amennyiben a stressz kiváltó oka nehezen kezelhető, és átmenetileg meg kell próbálnunk saját magunkat átállítani stressztűrő üzemmódba, úgy segíthetünk a szervezetünknek a stresszhormonok csökkentésében. A mindennapi mozgással, a jógával, a tánccal és a szabadtéri sétákkal növelhetjük a stresszhormonok szintjét, de arról soha ne feledkezzünk meg, hogy a stresszfaktorok csökkentése az eldődleges feladatunk. Az egészséges és boldog élethez szükségünk van a nyugalomra és a kiegyensúlyozott életre, éppen ezért elsősorban a stresszfaktorok csökkentésére törekedjünk, és csak akkor fókuszáljunk kiemelten a stresszhormonok csökkentésére, ha nem találtunk megoldást a stresszt okozó hatások megszüntetésére.