Minden családban merül fel időnként konfliktus és azok kezelése elkerülhetetlen része a mindennapi életnek. A különböző vélemények, értékek és igények gyakran vezethetnek feszültségekhez és vitákhoz. A hatékony kommunikáció és a konfliktuskezelés kulcsfontosságú a harmonikus családi kapcsolatok fenntartásához és erősítéséhez. A következőkben adunk néhány tippet, hogyan lehet hatékonyan kezelni a konfliktusokat és javítani a családi kommunikációt.
Ismerjük fel a másik érzéseit és szükségleteit
Amikor egy konfliktus vagy valamilyen probléma felmerül a családban, az általában valamilyen érzelemhez kapcsolódik, például frusztrációhoz, szomorúsághoz vagy félelemhez. Ezeknek az érzelmeknek a megjelenése és kifejezése sokszor már idejekorán jelzi, hogy valami nincs rendben, megborult az „egyensúly”. Például, ha egy gyermek dühös vagy frusztrált, az jelentheti azt, hogy szüksége van több figyelemre vagy támogatásra a szülőktől. Másik példaként: ha egy felnőtt úgy érzi, hogy nem értik meg vagy nem tisztelik, ez lehet azért, mert szüksége lenne egy kicsit több elismerésre és megértésre a családja körében. Ettől lehet kissé ingerült, ideges vagy akár szomorú is. Az érzések felismerése segít abban, hogy mélyebben megértsük egymást és a probléma valódi gyökerét. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak a probléma felszínét lássuk, hanem a mögöttes okokat is megértsük. Figyeljünk oda a másikra, akár a párunkról, akár a gyermekünkről van szó és ha egyértelmű változást látunk a hangulatában, vagy abban, ahogyan kifejezi magát – vagy éppen szótlanabb, mint máskor – akkor ne legyintsünk a dologra, hanem próbáljunk meg még inkább odafigyelni az érzéseikre és arra, hogy ezt mi módon és hogyan fejezik ki.
A szükségleteink felismerése legalább ugyanilyen fontos, mert segít abban, hogy az emberek megkapják azt, amire valóban szükségük van a boldog és kiegyensúlyozott élethez. Ha nem vagyunk tudatában a saját vagy a családtagjaink tényleges szükségleteinek, könnyen előfordulhat, hogy figyelmen kívül hagyjuk azokat a mindennapok során. Ez viszont hosszútávon feszültséget generál, ami egyenes út a veszekedéshez és a sértődöttséghez vagy az egymástól való elforduláshoz.
Empatikus hallgatás és megértés
Az empátia kulcsfontosságú a konfliktusok kezelésében. Törekedjünk arra, hogy a családtagok figyelmesen és türelmesen meghallgassák egymást. Próbáljuk meg átérezni és megérteni a másik érzéseit és szükségleteit. Így mindenki érezheti, hogy meghallgatják és megértik, ezáltal megszokja azt, hogy bármit elmondhat a családtagjainak, mert azok megértéssel és segítőkészséggel állnak mögötte. Ha például a gyermek folyamatosan rossz jegyeket hoz haza az iskolából, akkor szerencsésebb dolog a szidalmazás helyett közösen leülni vele beszélgetni, ahol lehetőséget kap arra, hogy elmondja, miért nem tanul jobban, mi a gond, mi akadályozza mi frusztrálja a mindennapok során. Nagyon sok esetben pusztán egy őszinte beszélgetéssel nagy eredményt lehet elérni, akár a gyermekeinkkel kapcsolatos problémákat szeretnénk megoldani, akár a párunkkal felmerül vitát szeretnénk eredményesen elsimítani.
Keressük a megoldást közösen
Ahelyett, hogy az egyik családtag „győzelme” lenne a cél, próbáljatok közösen megoldásokat találni, ez lehet kompromisszum kötése vagy alternatív megoldások keresése. Például, ha a családban vita tárgya, hogy hova menjünk nyaralni, lehetőséget adhattok minden családtagnak arra, hogy javasoljon helyszíneket, majd közösen döntsetek.
A konfliktusok kezelése és azok megoldása a családban gyakran nem arról szól, hogy valamelyik félnek feltétlenül igaza legyen, sokkal inkább arról szól, hogy közösen dolgozzunk azon, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek minden családtag számára megfelelőek vagy legalább elfogadhatóak. Az együttműködés és az együttes megoldáskeresés elősegíti a kölcsönös tiszteletet és megértést a családban, és erősíti a családtagok közötti érzelmi kötelékeket.
A következő lépések segíthetnek abban, hogy közösen találjunk megoldást egy felmerült problémára:
Beszélgetés indítása: kezdjük el a párbeszédet a családtagokkal a konfliktusról. Fontos, hogy minden családtag jelen legyen, a beszélgetés közösen történjen. Biztosítsuk őket arról, hogy mindenki hangot adhat az érzéseinek és gondolatainak anélkül, hogy megítélnék vagy kritizálnák őket a többiek.
Problémafelvetés: nevezzük meg a problémát vagy a vita tárgyát, amivel éppen közösen szembenézünk. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy miről is van szó, mielőtt elkezdjük a megoldás(ok) keresését.
Alternatív megoldások keresése: kérdezzük meg a családtagokat, hogy milyen ötleteik vannak a probléma megoldására. Adjunk időt mindenki számára, hogy kifejthesse a véleményét és a javaslatait.
Kompromisszumok kötése: ha több különböző ötlet merül fel, próbáljunk meg olyan megoldásokat találni, amelyek valamennyi családtag számára elfogadhatóak, még ha kompromisszummal is. Kombináljuk az ötleteket, ha lehetséges, hogy mindenki úgy érezze, valóban részt vehetett a döntésben vagy a megoldás keresésében.
Az együttműködés és az együttes megoldáskeresés segíthet megelőzni a komolyabb konfliktusok és veszekedések kialakulását és erősíti a családi köteléket. Ezenkívül nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minden családtag érezze, hogy értékelik őt és figyelembe veszik a véleményét a családi döntések meghozatalában.
Használjunk "Én-üzeneteket"
Az „én-üzenetek” használata segíthet elkerülni a konfliktusok további eszkalálódását. Ahelyett, hogy vádaskodó vagy támadó módon kommunikálnánk, fejezzük ki az érzéseinket egy kicsit másképpen. Például: ha legszívesebben azt mondanánk, hogy „Soha nem figyelsz rám!” inkább mondjuk azt, hogy „Amikor nem hallgatsz meg, úgy érzem, hogy nem fontos számodra a véleményem és ez elszomorít.”
Keressétek meg a megfelelő időt és helyszínt a beszélgetésekhez
Fontos, hogy a konfliktusokat és problémákat mindig időben megbeszéljük és lehetőleg és lehetőleg olyan helyen és időpontban, amikor viszonylag nyugodt és „befogadó” hangulatban vagytok. Annak nincs értelme, hogy egy vita kellős közepén tovább szítsuk a rossz hangulatot azzal, hogy megbeszélés címszóval vádaskodni kezdünk. A problémákat csak nyugodtan és higgad hangnemben lehet megbeszélni, ellenkező esetben csak még nagyobb veszekedés lesz a vége és egyre messzebb juttok a megoldástól.
Néhány tipp, amit érdemes megfogadni:
- Ne próbáljunk meg konfliktusokat megoldani vagy fontos döntéseket hozni akkor, amikor mindenki stresszes vagy éppen dühös. Az este vagy a hétvége (esetleg a szabadnap) általában jobb időpont egy őszinte beszélgetéshez és vita vagy konfliktusrendezéshez, amikor kevesebb a külső zavaró tényező.
- Válasszunk olyan helyet, ahol nem zavar benneteket mások jelenléte vagy a külső zajok.
- Ha lehetséges, előre jelezzük a párunknak vagy a család többi tagjának, hogy szeretnénk egy fontos beszélgetésre időt szánni. Így mindenki felkészülhet rá és lesz ideje arra, hogy higgadtan átgondolja a gondolatait és érzéseit a témával kapcsolatban.
- Ha valaki mégsem érzi magát készen a beszélgetésre, legyünk türelmesek és adjunk neki időt. Ne erőltessük a konfliktusmegoldást, ha úgy érezzük, hogy valaki még nem áll rá készen.
Iktassunk be rendszeres beszélgetős estéket
Ne csak a konfliktusok idején kommunikáljunk egymással. Szánjunk időt arra, hogy rendszeresen – akár havonta egyszer, akár többször – tartsunk egy beszélgetős estet. Itt mindenki mesélhet arról, hogyan érzi magát mostanában, milyen jó dolgok történtek vele és esetleg milyen nehézségek azok, amelyekkel nehezebben boldogul. Adjunk egymásnak ötleteket, milyen módon lehetne az éppen aktuális helyzete(ket) megoldani, gondolkodjunk közösen, vonjunk be minden családtagot apróbb döntések meghozatalába is. Így összekovácsolódik a család és mindenki nyugodtabbnak érzi magát egy őszintén támogató közegben. Ráadásul hosszútávon ez jó hatással lesz a gyermekek egészséges jellemfejlődésére és a későbbiekben sem kell majd őket féltenünk, mert tudjuk, hogy mindent elmesélnek nekünk és így nagyobb biztonságban tudhatjuk a szeretteinket.
