Itt a március, vele együtt a tavasz, a csicsergő madarak, a zöldellő rétek, na és persze az óraátállítás. A nyári időszámítás pontosan március 31-én vasárnap (húsvétvasárnap) veszi kezdetét, amikor is hajnalban 2:00 óráról 3:00 órára állítjuk az óra mutatóit.
Mind a mai napig sok vita övezi az óraátállítást, vannak, akik kifejezetten rosszul viselik, hogy felborul a megszokott napirendjük és a bioritmusuk, mások viszont kifejezetten várják, hogy tovább legyen „világos”.
Nos, a jó hír, hogy bár úgy érezzük, veszítünk egy órát (amit majd csak a téli időszámításra való átálláskor kapunk vissza), ez már ez egyik csalhatatlan jele az igazi tavasz érkezésének, már várhatjuk végre a jó időt, a kirándulásokat, a sétákat a szabadban, és a késő esti beszélgetéseket a barátokkal a teraszon ücsörögve.
Mi most kifejezetten a nyári időszámításra való átállás előnyeit szeretnénk kihangsúlyozni, hogy egy kis optimizmust csempésszünk a levegőbe. 🙂
A nyári időszámítás kezdete a gyakorlatban azt jelenti, hogy az órákat egy órával előre kell állítani, így reggel korábban lesz világos, és este tovább marad világos. Így több időt tölthetünk a szabadban, több időnk marad kertészkedni, vagy éppen kirándulni a barátainkkal. Az emberek általában sokkal jobban érzik magukat és jobb lesz a közérzetük, ha több időt tölthetnek a napfényben, mert ez segíthet csökkenteni az alvászavarokat, a lehangoltságot és a stresszt. Emellett, mivel tovább van világos, több időnk juthat a szabadtéri sportolásra is, ami hozzájárulhat a jobb fizikai és mentális egészségi állapotunkhoz.
Az óraátállítást még a 70-es évek végén energiatakarékossági szempontból vezették be, de azóta igen sokat változott a világ, változott az energiafelhasználásunk módja is, így vitatható, hogy jelenleg valóban energiatakarékos megoldás-e az óraátállítás. Az Európai Unióban rendre megvitatják a dolgot, de egyelőre még marad a téli és a nyári időszámítás, ezért próbáljuk hát kihozni belőle a legtöbbet és zsörtölődés helyett gondoljunk a tavasz érkezésére! 🙂
